Az Északi Áramlat 2 vagy más alternatív gázvezeték megépítése nélkül sincs veszélyben Európa gázellátása, a meglévő infrastruktúra ugyanis bőven elég az igények biztonságos kielégítésére – mondta Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.

SAD2019 végén lejár a Moszkva és Kijev közötti megállapodás – fotó: huffingtonpost.com

A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a Donald Trump amerikai elnök által augusztus elején aláírt újabb, Oroszországot sújtó gazdasági szankciók miatt lehet, hogy nem épül meg az Északi Áramlat 2 gázvezeték. Kaderják Péter elmondta: ezek nagyon jelentős szankciók, és minden olyan gázvezeték projektre vonatkoznak, amely segítené Oroszország földgázexportját.

A szankciók nemcsak az orosz felet sújtják, de minden – döntően európai – szereplőt is, amely akár finanszírozó partnerként, akár technológiai beszállítóként részt vett volna a projektben. Ezeknek a cégeknek most mérlegelniük kell, hogy ilyen körülmények között is megéri-e együttműködni az orosz partnerrel – fűzte hozzá. A szakértő kitért arra: 2019 végén lejár a Moszkva és Kijev közötti tranzit gázszállításra vonatkozó megállapodás, és Oroszország korábban kilátásba helyezte, hogy ekkortól teljesen leállítja az Ukrajnán keresztüli tranzitot, ám ez természetesen attól is függ, hogy addigra mit ér el ezen a téren.

Donald Trump amerikai elnök augusztus 2-án írta alá az Egyesült Államok törvényhozásában korábban elsöprő többséggel megszavazott, Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciós törvénycsomagot. Az elsősorban az orosz energetikai szektort érintő szankciók európai – német, francia, osztrák, holland – vállalatokat is érintenek, ugyanis pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, amelyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt, például az Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték megépítésében.

Az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat a tavalyi amerikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt orosz beavatkozással, valamint a Krím-félsziget 2014-ben történt bekebelezésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolták az amerikai törvényhozók.